Yorkshire Terrier képek
Yorkshire Terrier kutya nyakörv, póráz és hám ajánló
További termékeinkhez: KATT IDE
Yorkshire Terrier Fajtaleírás:
A yorkshire terrier energikus, harcias és uralkodó, de ugyanakkor gyengéd is. Jó lakókutyának számít, de a szobatisztaságra való neveléssel kapcsolatban makacs lehet.
Yorkshire terrier Egy pillantásra
A yorkshire terrier kutyafajta
A yorki érzékeny a hidegre és hajlamos a kihűlésre, ezért megfelelően védeni kell.
Méret: A yorkshirek a kutyafajták közé tartoznak:
Súlytartomány:
Hím: 5 – 7 font.
Szuka: 5 – 7 font.
Marmagasság:
Hím: 9 in.
Nőstény: 8 in.
Jellemzők:
Hosszú hát, felálló fülek (természetesen).
Elvárások:
Gyakorlatigény: <20 perc/nap
Energiaszint: Nagyon energikus
Hosszú élettartam: 14-16 év.
Nyáladzásra való hajlam: Horkolásra való hajlam: Alacsony
Ugatásra való hajlam: Magas
Hajlamos ásni: Alacsony Szociális/figyelemigény: Mérsékelt
Tenyésztés:
Kisebb élősködők vadászatára
Szőrzet:
Hosszúság:
Jellemzői: Egyenes
Színek: színek: Kék és barna
Általános ápolási igények: Magas
Klub elismerés:
AKC Besorolás: Toy
UKC besorolás: Társas kutya
Előfordulás:
A yorkshire terrierek a legkisebb kutyák közé tartoznak, mindössze hat-hét hüvelyk magasak és körülbelül két-hét kilót nyomnak.
Kicsi a fejük, és a pofájuk közepes hosszúságú. A fülek V alakúak, magasan állnak, és felegyenesedve hordják őket. A test tömör, egyenes háttal.
A yorkshire terrier legjellegzetesebb tulajdonsága a szőrzete, amely hosszú, finom és egyenes. A szőrzet a testén és a farkán acélkék színű, máshol barnásbarna. A farok általában természetes hosszának felére van dokkolva. A fej tetején lévő hosszú szőrzet szintén jellegzetes vonás, amelyet gyakran szalaggal kötnek fel, ami a kutyának vidám megjelenést kölcsönöz.
A yorkshire terrierek körülbelül 12-15 évig élnek.
Személyiség:
A yorkshire terrier kis mérete meghazudtolja valódi személyiségét, amely energikus, harcias – és uralkodó. A yorki terrierek gyengédek, de sok figyelmet is igényelnek; a fajta jó választás annak, aki dédelgetni akar egy kutyát.
A yorkshire terrierek kiváló házőrző kutyák. Más gyerekekkel szemben azonban harapósak lehetnek, ha nem bánnak velük tisztelettudóan vagy gyengéden. Egyesek agresszívek lehetnek más kisállatokkal szemben is, de néhány yorki egészen békésen él együtt más kutyákkal, sőt macskákkal is.
A yorkshire terrierek ugatósak lehetnek, de meg lehet tanítani őket arra, hogy ne ugassanak túlzottan. Némelyikük a szobatisztaságra való nevelésben is makacs lehet.
Együttélés:
Mivel olyan kicsik, a yorkshire terriereknek nincs szükségük sok helyre a mozgáshoz. Papíron is kiképezhetőek; következésképpen remek lakáskutyák, de a szabadban is szívesen sétálnak.
A yorkshire terrierek keveset vedlenek, de a szőrzetük rendszeres ápolást igényel, hogy jó formában maradjon és szépen nézzen ki. Ha nyírják, legalább hetente fésülni vagy kefélni kell. Ha a szőrzetet hosszan tartják, sokkal több órányi ápolásra van szükség, és időről időre némi szakszerű trimmelésre is.
A fajta érzékeny a hidegre és hajlamos a kihűlésre, ezért a yorkikat védeni kell a rossz időjárástól. Ha hűvös időben kint sétáltatják, a kutyabunda nem árt.
Történet:
A yorkshire terriert az angliai Yorkshire-ben fejlesztették ki a viktoriánus korszakban. A fajta feltehetően több más terrier fajtától származik, köztük a máltai, a black & tan manchesteri és a dandie dinmont terrierektől, valamint néhány mára már kihalt fajtától, például a Clydesdale terriertől.
A fajtára vonatkozó egyéb történelmi információk bizonytalanok vagy ellentmondásosak. Egyesek úgy vélik, hogy a kutyákat olyan észak-angliai munkásemberek tenyésztették, akik nem tudtak könnyen nagytestű kutyákat tartani, mégis egy temperamentumos társra vágytak. Más beszámolók szerint a Yorkie-t a bányaaknákat ellepő patkányok elkapására, valamint borz- és rókaüregekbe behatoló kutyaként fejlesztették ki. Egy másik elmélet szerint a yorkshire-i gyapjúgyárakban dolgozó skótok fejlesztették ki a fajtát.
Az eredeti yorkshire terrierek nagyobbak voltak, mint a maiak. A szelektív tenyésztés révén a kutyákat miniatürizálták, és olyan kutyává váltak, amelyet divatos volt tartani. Az Egyesült Államokban a fajta először az 1800-as évek végén jelent meg kiállításokon. Ma a yorki elsősorban elkényeztetett társ és öleb.