Az uszkárok híresek intelligenciájukról és könnyű kiképzésükről. Élénk, aktív, életvidám, vidám és családi kutyák, akiknek van érzékük a nevetségeshez.

Az uszkárok áttekintése
Az uszkár kutyafajta
Az uszkárok kivételes ugrók, ezért az állattartóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az udvaron megfelelő kerítés legyen.

Méret: A pudli a kutyák közé tartozik:
Súlytartomány:

Hím: 55-60 font.
Szuka: 45-50 font.

Marmagasság:

Hím:

Nőstény:

Jellemzők:
Dolichocephalic (hosszú arc), lógó fülek (természetesen).

Elvárások:
Gyakorlatigény: >40 perc/nap
Energiaszint: Nagyon energikus
Hosszú élettartam: 10-14 év.
Nyáladzásra való hajlam: Horkolásra való hajlam: Alacsony
Hajlamos az ugatásra: Mérsékelt
Ásásra való hajlam: Alacsony Szociális/figyelemigény: Magas
Tenyésztés:
Vízből való visszahúzás

Szőrzet:
Hosszúság:

Jellemzői: Göndör
Színek: Bármilyen egyszínű, beleértve a fehéret, feketét, szürkét, kéket, ezüstöt, barnát és sárgabarackot.
Általános ápolási igények: Magas

Klub elismerés:
AKC Besorolás: Nem sportos
UKC besorolás: Társas kutya
Előfordulás: Gyakori

Az uszkárok három méretben vagy fajtában léteznek: a standard (több mint 15 hüvelyk és 45-70 font [20-32 kilogramm]), a miniatűr (10 vagy 11 hüvelyk és 15 hüvelyk között és 12-20 font [5-9 kilogramm]) és a toy (kevesebb mint 10 hüvelyk és körülbelül 5-7 font [2-3 kilogramm]).

Az uszkárok mindegyikének közös jellemzője a szögletes körvonal, hosszú, elegáns nyakkal és egyenes háttal. A farok dokkolt, de nem rövid, így vidáman integethet.

Az uszkárok általában hosszú lábúak, és hosszú pofával rendelkeznek, amelyhez leesett fülek társulnak. Ruganyos, élénk járással mozognak.

Az uszkár szőrzete a kutyák koronája. A tenyészgyűrűben versenyző kutyáknak különleges nyírást kell viselniük, a szőrzet extravagáns részeit bőrszűk nyírással párosítva. Ezek a klipszek valójában okkal alakultak ki: sűrű szőrzetet biztosítottak az ízületek és a mellkas felett, hogy a kutyát melegen tartsák a hideg vízben végzett munka során. Sok gondozó úgy dönt, hogy kutyáját kennelben vagy munkaklipszben tartja, a szőrzetet meglehetősen rövidre nyírva, a pomponokat pedig a fejen és a farkon hagyva. Néhány uszkárral találkozhatunk zsinóros szőrzetben, amelyben a feszes fürtök hosszú, rasztafürtökhöz hasonló sávokat alkotnak.

Az uszkár szőrének feszesnek és göndörnek kell lennie, hacsak nem fésüljük ki erőteljesen. Az uszkárokat az allergiás emberek számára jó kutyaként ismerik, mivel a szőrzet nem hullik ki rendszeresen, hanem magához simul. Ezért van szükség az uszkároknál nyírásra vagy gyakori ápolásra, mert a szőrtakaró fájdalmas lehet. Az uszkárok általánosan ismert színei az ezüst, a fekete, a fehér, a sárgabarack és a csokoládé. Előfordulnak vörösek, valamint krémszínűek és kékek is. Az olyan parti színek, mint a fekete és a fehér, nem tekinthetők elfogadhatónak a kiállítási ringben.

Személyiség:
Az uszkárok híresek intelligenciájukról és könnyű nevelhetőségükről. Élénk, aktív, életvidám, vidám kutyák, akiknek van érzékük a nevetségeshez. Az uszkárok élvezi a figyelmet, és rossz szokásokat, például kellemetlen ugatást fejleszthetnek ki, ha figyelmen kívül hagyják őket, vagy magára hagyják őket.

A kisebb pudlik agresszívek lehetnek a családon kívüli emberekkel vagy más kutyákkal szemben. Korán szocializálni kell őket más emberekkel és háziállatokkal, és határozott kézzel kell őket kiképezni. Az uszkárok védelmezhetik a családjukat és az otthonukat.

Nem szabad elfelejteni, hogy az uszkárok alapvetően vadászkutyák elegáns öltözékben, és mozgást és kiképzést igényelnek ahhoz, hogy társas kutyaként a legjobb formájukat hozzák.

Együttélés:
Az uszkárok “könnyen tarthatók”, és a gondozóknak nem szabad túlságosan elkényeztetniük őket jutalomfalatokkal. Könnyen túlsúlyosak lehetnek. Sok uszkár viszonylag hosszú életet él, a kisebb uszkárok akár a 17 éves kort is elérhetik, míg a standardok általában 12-14 évig élnek.

Az ápolás az uszkárok életéhez hozzátartozik. Mivel a szőrzet hajlamos a szőrtakarásra, az uszkárokat szorosan nyírni vagy szinte naponta ápolni kell. A kiállítási szőrzetet gyakran kell fürdetni, a tincseket és a fülrojtokat fel kell kötni, és a szőrzetet olajozni kell, hogy ne legyen törékeny. Az ollóhoz való biztos kéz szintén fontos.

Az uszkárok jó családi kutyák – vidámak, energikusak, okosak és könnyen idomíthatók. A legjobban akkor érzik magukat, ha sok testet és lelket egyaránt mozgatnak, és a legtöbbször szívesebben vannak emberek között. Nem jó kennelkutya. A szocializációt korán kell kezdeni, és magában kell foglalnia más embereket, más háziállatokat és az ápolási rutint. Ezek a kutyák kivételes ugrók, ezért legyen óvatos az udvar kerítésével!

Történelem:
Bár az uszkárt általában Franciaországgal hozzák összefüggésbe, valójában német eredetű, valószínűleg a barbetből származik. A fajta az 1800-as években vált típusossá, bár az uszkárszerű kutyák korábbi példányai is ismertek. Az uszkár szó a német “pudel” szóból származik, ami tócsát vagy csobbanást jelent.

Az uszkárok vadászkutyaként indultak, különösen a vízi apportírozásban voltak jók. Gyors intelligenciájuknak és kedvtelési vágyuknak köszönhetően a vándortársulatok és cirkuszok előadó kutyáivá váltak. Az arisztokrácia, különösen Franciaországban, felfedezte a fajtát, és el volt ragadtatva mind személyiségétől, mind hihetetlen szőrzetétől, amelyet számtalan módon lehetett formálni.

Az uszkárról mint elegáns, kissé elkényeztetett arisztokratáról kialakult új kép ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy Franciaországban még mindig “caniches”-nek, azaz kacsakutyának hívják őket.

A három fajta a világ egyik legnépszerűbb fajtáját alkotja. Az uszkárok a kiállítási ring csillogásában tündökölnek, de vakvezető kutyaként és rendőrkutyaként is dolgoznak. Minden kutyasportban versenyeznek, az Iditarod futástól a juhpásztorkodáson át az engedelmességig és az agilityig. Az Egyesült Államokban az engedelmesség első hirdetőjének, Blanche Saundersnek standard pudlijai voltak.