A rottweiler nem ajánlott az első gazdiknak, mivel kiterjedt és folyamatos szocializációra van szüksége ahhoz, hogy jó családi társ lehessen. Ez az intelligens, magabiztos kutya azonban mérete ellenére könnyen tartható.

Rottweiler Egy pillantásra
A rottweiler kutyafajta
A rottweilerek az 1800-as évek vége felé majdnem kihaltak, amikor a kisebb kutyák átvették számos funkciójukat, és könnyebben tarthatók voltak.

Méret: A rottweiler a legelterjedtebb fajták közé tartozik:
Súlytartomány:

Férfi: 85-135 font.
Szuka: 80-100 font.

Marmagasság:

Hím: 26 in.

Nőstény: 24 in.

Jellemzők:
Lógó fülek (természetesen)

Elvárások:
Gyakorlatigény: >40 perc/nap
Energiaszint: Munkára tenyésztve
Hosszú élettartam: 8-11 év.
Nyáladzásra való hajlam: Horkolásra való hajlam: Alacsony
Ugatásra való hajlam: Mérsékelt
Ásásra való hajlam: Alacsony Szociális/figyelemigény: Magas
Tenyésztés:
Szarvasmarhahajtásra, őrzésre, vontatásra

Szőrzet:
Hosszúság:
Jellemzői: Lapos
Színek: Fekete barna jegyekkel
Általános ápolási igények: Alacsony

Klub elismerés:
AKC Besorolás: Working
UKC besorolás: Védőkutya
Előfordulás:

A rottweilerről az első benyomás a masszív erősséget sugallja, és ez meglehetősen pontos.

A rottweilerek valamivel hosszabbak, mint a magas, nagytestű kutyák, magasságuk a kis szuka esetében 22 centimétertől a nagy kan esetében 27 centiméterig terjed. A súlyuk 80 és 120+ font (36 és 54+ kilogramm) között mozog.

A rottweilerek tömzsi kutyák, hatalmas fejjel. A fülek meglehetősen szorosan a fejhez simulnak, kissé lelógnak. A pofák szögletesek és erősek, de a rottweilerek kissé nyálasak lehetnek a laza pofák (ajkak) miatt. A rottweilereknek mindig fekete színűnek kell lenniük, barnás színű pontokkal, és az ideális szőrzet meglehetősen rövid, sűrű és kissé kemény. Alkalmanként előfordul, hogy egy alomban “bolyhos” kölyök kerül elő, de ez a szőrzet a tenyészgyűrűben kizárásra kerül. A farkakat nagyon rövidre dokkolják, ideális esetben egy-két csigolya hosszúra.

A nagyobb fajtákhoz hasonlóan a rottweilerek is lassan érnek. Sokan csak 2-3 éves korukban érik el teljes felnőtt méretüket, bár a felnőttkori magasság gyakran már egyéves korukban beáll. Ezek a kutyák kiteljesednek, kiszélesedik a mellkasuk, és a kor előrehaladtával olyan masszív kutyákká válnak, amilyeneket elvárunk.

Személyiség:
A rottweilereket őrző-védő munkára szelektálták, és ezt mindig szem előtt kell tartani. A jól szocializált rottweilerek jól kijönnek az emberekkel és más kutyákkal, de különösen a kanok kissé agresszívek és dominánsak lehetnek. Aktív, intelligens kutyák, teljesen magabiztosak ahhoz, hogy önállóan cselekedjenek, ezért már a kezdetektől fogva útmutatásra van szükségük.

Ha magukra hagyják őket, a rottweilerek kellemetlen ugatókká vagy áskálódókká válhatnak, és méretüknél fogva sok pusztításra képesek. A munkára tenyésztett rottweilerek legjobban kiképzéssel és munkával boldogulnak, még akkor is, ha csak egy gyermek társaként szolgálnak. Az agresszió problémát jelenthet, és ez a kutya teljes mértékben képes súlyos károkat okozni, ezért a rottweilereknek határozott, türelmes kézre és hozzáértő gazdára van szükségük.

Együttélés:
A rottweilerek viszonylag könnyen tarthatóak ahhoz képest, hogy ilyen nagytestű kutyák, sőt, hajlamosak az elhízásra, ha nem mozognak eleget. A szőrzet ápolása minimális; a legtöbbször elég egy gyors, heti rendszerességű ápolás. Egyes rottweilerek meglehetősen sokat nyáladzanak, különösen a nagytestű, laza szájú kanok.

Az egyik legfontosabb dolog, amit a rottweilerekkel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy kiterjedt és folyamatos szocializációra van szükségük ahhoz, hogy jó családi társak legyenek. A kiképzés elengedhetetlen, és már a kölyökkorban el kell kezdeni. Bátorságuk megkérdőjelezhetetlen, de félre lehet vezetni. Ez a fajta nem ideális az első kutyatartók számára. A rottweilerek szeretnek dolgozni, és boldogan versenyeznek gyakorlatilag minden kutyasportban, az engedelmességtől a terelésig és a súlyhúzásig.

Ideális esetben egy rottweiler már a kezdetektől fogva ki van téve más háziállatokkal, köztük kutyákkal, és gyerekekkel is. A rottweilerek gyakran nagyon védelmezőek a gyermekeikkel szemben, ezért gyermekcsoporttal való együttlét esetén felügyelni kell őket. Ezt a fajtát mindenképpen csakis jó hírű tenyésztőtől szabad megvásárolni, mert népszerűsége néhány temperamentum- és egészségügyi problémához vezetett. A rottweilerek körülbelül 12 évig élnek.

Története:
A rottweilerek a legősibb fajták közé tartoznak. A rómaiakat kísérték végig Németországon, hajtották a szarvasmarháikat és őrizték az előőrsöket. Sokan maradtak hátra, és a dél-németországi Rottweil városában alakult ki belőlük a ma ismert fajta. A rottweilereket a masztiffok családjába sorolják. A rottweilerek jóval később nagy szerepet játszottak a dobermann pinscher kialakulásában.

A rottweilerek kezdettől fogva munkakutyák voltak: szarvasmarhákat hajtottak a piacra, szekereket húztak, őrizték a tanyát, és még pénzt is vittek a piacra és vissza a nyakukba kötött pénzszíjban. Ma már biztonsági és terelőmunkát végeznek.

A rottweiler mint fajta a századforduló környékén majdnem kihalt, amikor a kisebb kutyák átvették számos funkciójukat, és könnyebb volt őket fenntartani. Szerencsére elkötelezett tenyésztők újjáélesztették a fajtát, és ma az Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb fajtának számít. A gyönyörűen illusztrált, elragadó gyermekkönyv-sorozat egy Carl nevű rottweilerről és a család kisbabájával való kalandjairól szól.