A Kárpátok lábánál az őshonos magyar kutyafajták több mint ezer éve alakítják az itt élő emberek mindennapjait. A kilenc magyar fajta három fő típusba sorolható: őrző-védő, vadász- és juhászkutyák. Szembetűnő különbségek vannak a rendeltetés, a méret, a testalkat és a szőrzet tekintetében; például a karcsú és atletikus vizsla szöges ellentétben áll a komondor és a puli mopszszerű, juhokat utánzó megjelenésével.
Tipp
A munkakutyafajtáknak általában nagy az energiaigényük, ezért napi testmozgást, hosszú sétákat, gazdagító tevékenységeket és szociális kutyává nevelést igényelnek. Amikor kutyafajtát választ, győződjön meg arról, hogy a kiválasztott fajta megfelel-e az életmódjának, és van-e ideje a kutyára fordítani.
Magyar kutyafajták jellemzői
Csoportként ezek a magyar kutyafajták bátor és kiegyensúlyozott természetükről ismertek. Mindegyikük nagy teljesítményű munkakutya, amelyeknek rutinszerű testmozgásra van szükségük ahhoz, hogy energiájukat felszabadítsák. Zseniálisak, kitartóak és alkalmazkodóképesek.
Íme kilenc magyar kutya, amelyeknek hűséges követői vannak, bár néhányukkal csak ritkán találkozhatunk Magyarországon kívül.
1/9. Vizsla
A fajta áttekintése
CSOPORT: Sportos (AKC) MAGASSÁG: 22-23 hüvelyk Súly: 45-50 font SZŐRZET ÉS SZÍN: Réz vagy rozsdaszínű, rövid, sima, sűrű szőrzet. VÁRHATÓ ÉLETKOR: 12-14 év
A kilenc magyar kutyafajta közül a legnépszerűbb, a vizslát talán felismered anélkül, hogy tudnád, hogy Magyarországról származik. A vizsla eredetileg vadászok alkalmas társának tenyésztették ki, ezért atletikus testfelépítésű, és ösztönösen hajlamos a mutogatásra és az apportírozásra.
Ezek a kutyák évszázados múltra tekintenek vissza; a fajta kialakulását a korai magyarországi magyar klánoknak tulajdonítják. Ezek a kutyák nagy energiájúak, és aktív háztartásban érzik magukat a legjobban. Sokféle kutyás versenyre alkalmasak, és kiváló futótársak.
2/9. Drótszőrű vizsla
A fajta áttekintése
CSOPORT: Sportos (AKC) MAGASSÁG: 21,5 és 25 hüvelyk között Súly: 45 és 65 font között SZŐRZET ÉS SZÍN: Drótos, sűrűn fekvő szőrzet; az arany rozsdaszín különböző árnyalataiban. ÉLETVÁRÁS: 12-14 éves korig.
A legújabban kifejlesztett magyar kutyafajta, a drótszőrű vizsla temperamentumában és termetében hasonlít a tipikus vizslához, de drótos szőrzettel és nehezebb csontozattal rendelkezik. A fajta a vizsla és a német drótszőrű pointer szelektív keresztezéséből született az 1930-as években.
A drótos szőrzet és a robosztusabb testfelépítés olyan retrievert kínál a vadászoknak, amely jobban alkalmas a magyarországi hegyek megmászására, valamint a vadászat során a szederrel és az aljnövényzettel való küzdelemre. Ma a drótszőrű vizslát bozontos szakálla és kifejező szemöldöke különbözteti meg sima szőrű rokonától.
3/9. Komondor
A fajta áttekintése
CSOPORT: Munka (AKC) MAGASSÁG: 26-28 hüvelyk Súly: 80 font és felfelé SZŐRZET ÉS SZÍN: Fehér, zsinóros szőrzet. ÉLETVÁRÁS: 10-12 év
Bár a vizsla lehet a legnépszerűbb magyar kutyafajta, a komondor kétségtelenül a legjellegzetesebb. Bőséges, zsinóros szőrzetével – amelyet gyakran rasztafürtökhöz hasonlítanak – a komondor magára vonja a figyelmet. A fajta nemes természete miatt a “kutyák királya, a királyok kutyája” címet is kiérdemelte.
A komondor fő foglalkozása magyar hazájában a juhnyájak őrzése volt. A gyapjas állatokhoz való hasonlósága tette tökéletes fedezékőrző kutyává. Ez a foglalkozás nyugodt, higgadt jelenlétet igényelt, amely a nyájat fenyegető veszély első jelére tettre készséggel párosult. A komondor megőrizte ezt a személyiséget, és nyugodt háziállat, ám veszély észlelésekor ádáz őrző.
4/9. Kuvasz
A fajta áttekintése
CSOPORT: Munka (AKC) MAGASSÁG: 26-30 hüvelyk Súly: 70 és 115 font között SZŐRZET ÉS SZÍN: Fehér, sűrű kettős szőrzet, általában közepes hosszúságú, az egyenestől a hullámosig terjed. ÉLETVÁRÁS: 10 és 12 év között.
A kuvasz néven is ismert magyar munkakutyafajta. A kuvasz legkorábbi eredete Tibetben vagy akár Szibériában lehetett, de ez a fajta a középkorban vált népszerűvé Magyarországon. A nagy termetével párosuló szilárd természetéről ismert kuvaszok kiváló házőrzőnek bizonyultak a jószágok és a birtokok őrzésére, és sokoldalúan hasznosítható mezőgazdasági kutyák lettek.
A kuvasz 2003-ban nyerte el az AKC elismerését, mintegy 70 évvel azután, hogy behozták az Egyesült Államokba. A fajta ma már elterjedt szülőhazájában, Magyarországon, de az Egyesült Államokban még mindig ritka.
5/9. Puli
A fajta áttekintése
CSOPORT: Pásztorkodás (AKC) MAGASSÁG: 16-17 hüvelyk Súly: 25 és 35 font között SZŐRZET ÉS SZÍN: Rövid és fényes, természetesen zsinóros szőrzet; egyszínű, például fekete, rozsdafekete, szürke vagy fehér. ÉLETVÁRÁS: 10-15 év.
A három magyar juhászkutyafajta közül általában a legidősebbnek tartott puli kisebb, mint a komondor, de hasonlóan zsinóros szőrzetű, valamint családbarát viselkedéssel párosuló, szilárd őrző-védő hajlamú. Ha egynél több puli van, akkor ennek a kutyafajtának a többes száma a pulik.
A többi magyar kutyafajtához hasonlóan a pulikat is a magyarok hozták be Magyarországra évszázadokkal ezelőtt. Később a valamivel kisebb pumi a jól bevált puliból alakult ki. A puli az 1930-as években nyerte el az AKC elismerését, és ritka, de kedvelt társállattá vált.
6/9. Pumi
A fajta áttekintése
CSOPORT: Pásztorkutyák (AKC) MAGASSÁG: 15-18,5 hüvelyk Súly: 22 és 29 font között SZŐRZET ÉS SZÍN: Kompakt testalkat, félig felálló fülekkel és hátrafelé görbülő farokkal; hullámos, göndör szőrzet fekete, fehér, szürke vagy őzbarna színben. ÉLETVÁRÁS: 12-13 év.
A három magyar juhászkutyafajta egyike, a pumi feltehetően a régebbi puli fajtából alakult ki. A pumi legjellegzetesebb tulajdonsága a behajtott, de felálló fülek. Ezek jellegzetesen éber és vidám megjelenést kölcsönöznek, ami a pumi derűs természetére jellemző.
A pumi az AKC által legújabban elismert magyar kutyafajta – 2016-ban nyerte el a teljes fajtaelismerést a terelőcsoportban. Ezek a kutyák kevesebb mint 20 hüvelyk magasak, és jellemzően nem nyomnak többet 30 kilónál, de könnyedén tudnak egy nyáj juhot irányítani, és kiváló pásztorok.
7/9. Mudi
A fajta áttekintése
CSOPORT: Pásztorkodás (AKC) MAGASSÁG: 15-18,5 hüvelyk Súly: 18 és 29 font között SZŐRZET ÉS SZÍN: Rövid vagy közepes hosszúságú szőrzet, amely hullámos vagy göndör; a színek között szerepel a fekete, barna, szürke, szürkésbarna, fehér, merle. ÉLETVÁRÁS: 12-14 éves korig.
Ha egy esős napon egy pulit és egy pumit kombinálsz, mudi lesz belőle. Nos, ez nem egészen ilyen egyszerű. De a valóság az, hogy Magyarország két kisebb termetű juhászkutyájának keresztezéséből, talán a német spitz típusú kutyák hatásával együtt jött létre a mudi néven ismert magyar kutyafajta.
A mudi lényegesen ritkább, mint a puli vagy a pumi, de az FCI elismerését már 1966-ban megkapta. Emellett a fajta 2004-ben bekerült az AKC alapítványi állományába. A mudik nem rendelkeznek a pumi és a puli fajták zsinórokkal vagy szoros fürtökkel, de van egy meglepő tulajdonságuk – hordozzák a merle színű szőrzet génjét. A mudik egyszínűek, mint a fekete, barna, szürke és fehér, valamint feltűnő merle mintázatúak. Érdekes módon ők az egyetlen olyan terelő fajta az AKC-n belül, amely rendelkezik a merle génnel, és egészséges, egyszínű fehér kutyákat hoz létre (sok más merle-hordozó, amely kettős merle keresztezés következtében egyszínű fehérnek született, vakon vagy süketen születik).
8/9. Magyar agár
A fajta áttekintése
CSOPORT: Nyomorkutya (UKC és FCI); nem AKC által elismert. MAGASSÁG: 24,5 és 27,5 hüvelyk között. Súly: 50-70 font SZŐRZET ÉS SZÍN: Sima, egyenes szőrzet, számos színben, többek között fekete, őzbarna, vörös, szürke és egyéb színekben. ÉLETVÁRÁS: 12-14 éves korig.
A magyar agárnak is nevezett magyar agár egy robusztusabb agárra hasonlít, de egy teljesen önálló fajta. Az agár magyarul gazehoundot vagy szélkutyát jelent. Ősi történelme van a 9. század végén Magyarországra telepedett magyar néppel együtt.
A magyar agár nagyobb csontozata és vastagabb bőre, rövidebb pofája alkalmas volt a magyarországi dombos terepviszonyokhoz. A korai lovas vadászok ezeket a vadászkutyákat a vadak, elsősorban a nyúl és az őz üldözésére használták. A magyar sighthound ma nem ismert, és jelenleg nem rendelkezik AKC elismeréssel. A fajtát azonban elismeri a brit United Kennel Club, az FCI és az Amerikai Ritka Fajták Szövetsége.
9/9. Erdélyi kopó
A fajta áttekintése
CSOPORT: szánhúzó kutya (FCI és UKC); nem AKC által elismert. MAGASSÁG: 22-26 hüvelyk Súly: 55 font vagy több SZŐRZET ÉS SZÍN: Rövid és durva szőrzet; fekete, barnás pontokkal. ÉLETVÁRAKOZÁS: 10-12 év.
A többi magyar kutyafajtához hasonlóan az erdélyi kopó is rendelkezik a régió számos kutyájára jellemző bátorsággal és kiegyensúlyozott temperamentummal. Ugyanakkor a fajta kedvelői nagyra értékelik élénk és szeretetre méltó természetét. Ez a fajta a középkorban népszerű vadászkísérő és haszonállat volt.
Érdekesség, hogy az erdélyi kopónak egykor két változata létezett – egy hosszú lábú kutya a nagyobb vadak elejtésére, és egy rövid lábú kutya a kisebb zsákmány üldözésére. Ezek a kopók azonban a kihalás felé közeledtek, és bár a fajta az 1960-as évek végén újraéledt, ma már csak hosszú lábú erdélyi kopók léteznek. Az FCI 1968-ban adta meg az erdélyi kopó hivatalos elismerését magyar kutyafajtaként, és a fajta 2015-ben az AKC Alapítványi Állományi Szolgálatába is bekerült.
Kerülendő fajták
Ha nincs ideje a kutya rendszeres ápolására, akkor a puli vagy a komondor valószínűleg nem megfelelő az Ön számára. Ezek a kutyák zsinóros bundájuk miatt magasabb karbantartási igényűek. Ha nem fürdetik őket rendszeresen, vagy nem gondoskodnak megfelelően a bundájukról, akkor a bundájuk penészessé válhat.
Ha szeretnél a magyar kutyafajták-ról külföldi oldalakról tájékozódni akkor katt ide.
